A szálloda, amely mozog, amíg alszol

Van egy szálloda, ahol az egyik országban alszol el, és egy másikban ébredsz. Éjszakai vonatnak hívják, és Európa tele van velük. Este szállsz fel egy nagyvárosi állomáson, megtalálod apró fülkédet a lehajtható ággyal és a kis létrával, és valahol éjfél körül a peron elcsúszik mögötted. Hívj ki egy barátot, hogy ezt próbáljátok ki együtt, repülés helyett.

There is a hotel where you fall asleep in one country and wake up in another. It is called a night train, and Europe is full of them. You board in the evening at a big city station, find your tiny cabin with its fold down bed and its little ladder, and somewhere around midnight the platform slides away behind you. Dare a friend to try this with you instead of a flight.

Képzeld el a jelenetet. A cipőid az ágy alatt vannak, a jegyed a párna melletti zsebbe van dugva, és az egész szoba szelíden ringatózik, mint egy hajó. A függöny résén át darabokat látsz az éjszakából: egy kivilágított tanyát, egy állomásnevet, amely túl gyorsan villan el ahhoz, hogy elolvasd, a hegyek fekete vállait. Valamikor egy határ halad el alattad, és te végig alszol rajta.

Picture the scene. Your shoes are under the bed, your ticket is tucked into the pocket by the pillow, and the whole room rocks gently like a boat. Through the gap in the curtain you catch pieces of the night, a lit farmhouse, a station name flashing past too fast to read, the black shoulders of mountains. At some point a border passes under you, and you sleep straight through it.

Reggel egy kalauz kávéval és meleg zsemlével kopogtat, és felhúzod a redőnyt egy teljesen új világra. Hó a csúcsokon, köd a völgyekben, tehenek, amelyek nyilvánvalóan sosem siettek sehová. Egy fővárosban feküdtél le, és egy alpesi képeslap belsejében ébredtél. Nincs repülőtér, nincs sor, nincs elveszett poggyász. Csak egy ágy, nagyon jó motorral.

In the morning an attendant knocks with coffee and warm rolls, and you lift the blind on a completely new world. Snow on the peaks, mist in the valleys, cows that have clearly never hurried anywhere. You went to bed in a capital city and woke up inside a postcard of the Alps. No airport, no queue, no lost luggage. Just a bed with a very good engine.