Hat dolog, amitől egy kert tökéletes

A kert ott kezdődik, ahol a vár területe véget ér. A közepén széles tó van, a neve Kaszumigaike. Van ott egy kőhíd, egy víz fölé hajló fenyő, és a parton egy híres, két lábon álló kőlámpás. A felszín alatt koi pontyok köröztek lassan. Az egyik öreg volt és fekete.

A Kenrokuen azt jelenti: a hat tulajdonság kertje. Egy régi kínai gondolat szerint a tökéletes kertnek hat dologra van szüksége, és egyetlen kertben sem lehet meg mind. Ezek a tágasság és a nyugalom, az emberi munka és az öregség, a sok víz és a messzi kilátás. A város urai majdnem két évszázadon át dolgoztak azon, hogy mind a hat meglegyen. A kert ezernyolcszázhetvennégyben nyílt meg a nyilvánosság előtt.

A legkülönösebb munka minden évben november elsején kezdődik. A kertészek magas rudat állítanak minden nagy fenyő mellé. Aztán köteleket eresztenek le a rúd tetejéről az ágak végéig. A fa végül egy hatalmas kötélkúp belsejében áll. A hó itt nedves és nehéz, és segítség nélkül letörnének az ágak.

A leghíresebb fenyőhöz nagyjából nyolcszáz kötél kell. A kúpok márciusig maradnak. Polly nézte, ahogy a pontyok fordulnak, aztán újra fordulnak.