Az első fény

Utolsó reggelén Polly kirepült egészen a hegyfok végéig, arra a pontra, amelyet a térképek Cap de Sant Antoninak neveznek.

On her last morning, Polly flew out to the very end of the cape, the point the maps call Cap de Sant Antoni.

A szikla peremén egy kis fehér világítótorony állt magasan. Hosszú-hosszú évek óta vigyázott a hajókra és az alatta elterülő tengerre.

A small white lighthouse stood high on the edge of the cliff. For many, many years it has watched over the ships and the sea below.

A nap lassan emelkedett ki a vízből. A hegyfok körüli tenger nyugodt és tiszta, és védett terület is, így a halak és a növények békében élnek a felszín alatt. Az első fény még egyszer aranyszínűre festette a sziklákat.

The sun rose slowly out of the water. The sea around the cape is calm and clear, and it is protected, so the fish and the plants below the surface live in peace. The first light turned the cliffs gold one more time.

Polly visszanézett, és elbúcsúzott az elefánthegytől. Aztán felemelkedett a meleg reggeli szélben, és kirepült a fényes, nyílt tenger fölé.

Polly looked back and said goodbye to the elephant mountain. Then she rose on the warm morning wind and flew out over the bright, open sea.