Number Forty-Seven

Carla had cut her hand washing the dishes. It wasn't deep, but it kept bleeding, so she went to the clinic. The receptionist asked for her insurance card and gave her a number. Forty-seven.

Carla megsértette a kezét mosogatás közben. Nem volt mély a seb, de folyton vérzett, ezért elment a rendelőintézetbe. A recepciós kérte a biztosítási kártyáját, és adott neki egy sorszámot. Negyvenhetet.

The screen above the door said "Now serving: 31." The waiting room was full. A man was reading the same page of a magazine for ten minutes. A young father was holding a sleeping baby. A teenager was staring at his phone.

Az ajtó feletti kijelző ezt mutatta: "Most következik: 31." A váróterem zsúfolásig tele volt. Egy férfi már tíz perce ugyanazt az oldalt olvasta egy újságban. Egy fiatal apa alvó babát tartott a karjában. Egy tinédzser a telefonjába meredt.

Carla sat down and watched the numbers change. 32. 33. 36. The numbers did not move in order. She wondered if she had been forgotten.

Carla leült és figyelte, ahogy változnak a számok. 32. 33. 36. A számok nem sorrendben követték egymást. Azon töprengett, vajon elfelejtették-e őt.

After an hour, the screen finally showed 47. She walked through the door to the small office. The doctor looked at her hand for two minutes. "It's nothing," he said. "Clean it twice a day. No stitches."

Egy óra múlva végre megjelent a kijelzőn a 47-es. Átment az ajtón a kis orvosi szobába. Az orvos két percig nézte a kezét. "Semmi baj" - mondta. "Naponta kétszer tisztítsa meg. Nem kell varrat."

When she left, the waiting room was almost empty. The teenager was gone. The baby was awake. The man had finally turned the page.

Amikor távozott, a váróterem már majdnem üres volt. A tinédzser eltűnt. A baba ébren volt. A férfi végre lapozott egyet az újságban.